Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9407 / FRACWAC.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-27 | 23KB | 376 lines

@VFractal Design Painter 2.0@N @VElektronikus grafikus@N A Komdex cég egy komplex rendszert mutatott be az Ifabón. A sok tisztán számítógépes újdonság között ez egy grafikusoknak, illetve grafikával foglalkozóknak szóló rendszer. Ahogy a DTP rendszerek forradalmasították a kiadványkészítést, ez várhatóan a grafikai munkák forradalmi változtatásában vesz részt. A rendszer összetevôi egyszerû eszközök. De így, együtt nagyszerûen alkalmasak képelôállításra. A kép alatt most rajzolt vagy festett képet kell érteni, nem fényképet. Persze fényképbôl is ki lehet indulni egy scanner segítségével, de az inkább retusálás. @VAz elsô benyomások@N Az összeállítás két legalapvetôbb eleme a Fractal Design Painter 2.0 program, valamint a vele együttmûködô nyomásérzékeny tablet -- azaz rajzasztal. A többi kiegészítô -- erôs számítógép (486DX2 vagy Pentium, legalább 8 Mbyte RAM-mal), színes nyomtató -- körítés az elôzô kettôhöz. A programot az Ifabón egy Pentiumon futtatták, én kipróbáltam a HP által bemutatóra küldött DX4-esen, most pedig a Komdex 486DX2-esén nézegetem. Alább nem érdemes adni, hiszen ezen az összeállításon bizonyos átalakításokra már igen sokat kell várni. Mint majd' minden Windows alatt futó program, ez is igényli a gép tempósságát. Persze egy ilyen grafikai programnál, ahol igen sokat kell számolgatni, ez teljesen érthetô. Természetesen egy Corelnek feltehetôen még nagyobb a számításigénye, de egy ""elhúzás"-nál itt is van mit kalkulálni. Ez a funkció a DX2-esen tekintélyes késéssel követi a pálca mozgását. Pálca. Igen, a Wacom táblán egy kis pálcával írhatunk. Ceruzára emlékeztet, de mûanyag hegyû, és csak a tábla és a program segítségével lehet vele írni. De úgy igen! Nem reszketegen, mint az egérrel, avagy botladozva, mint a ceruzaegérrel. Ezzel valami más történik, visszatér kezünkbe az ecset, a ceruza érzete, lehet játszani a rányomással. Leheletfinom vonaltól a bumfordi vastagig mindent elôállíthatunk, közben nem kell mást tennünk, mint a pálcát kevésbé vagy erôsebben nyomni a táblára. A pálcával elég aláírást vetni a táblára, az jobb eredménnyel kerül a képernyôre, mintha egy aláírás-mûvünket scannerrel bevinnénk a gépbe. A harmadik dimenziót sikerült megkaparintani ezzel a táblával. Egyszóval szenzációs. Egy számítástechnikával fertôzött orvosbarátom, amikor megmutattam neki, így lelkendezett: milyen jó lenne ez írásvetítô helyett, elôre elkészített ábráit ezzel tudná az elôadása alatt továbbrajzolni, illetve szövegeket beleírni. Neki is rettenetesen megtetszett. Grafikus ismerôsöm az elsô kép elkészítése után szomorúan fordult el a képernyôtôl: ""csorog a nyálam, de most nincs rá pénzem!" Most egy sokkal egyszerûbb programmal és egérrel kínlódja be ábráit. A vonalvastagság rezdüléseivel, a szabadkézi ívek lendületével nem tudja feldobni képeit. Åbrák maradnak. Gyermekeim, akik a Paintbrush segítségével csiszolják számítógépes rajztehetségüket, rögtön rávetették magukat az új lehetôségre. Egérrel készült ábráik darabosak voltak, a táblával rajzoltak hasonlítanak a papíron elkövetett alkotásaikhoz. Ez jobban áll a kezükhöz. @VA program@N Eddig csak a firkálgatásról írtam. Egy program nem rekedhet meg annál, hogy vonalakat húzzunk a képernyôre -- esetleg más és más színnel. A program sok más trükköt is kínál, amelyek a grafikust segítik abban, hogy képét minél tökéletesebbre tudja formálni. Ezek a különbözô effektusok, színezési és megvilágítást szimuláló részprogramok, átalakító programok... Mindenesetre pilótavizsgára van szüksége a kezelônek. A sok feladat láttán a gépkönyvekre siklik pillantásom: három kis gyûrûs füzetecske. A gyûrûs kivitel sugallja, hogy sokat kell forgatni. Igen, ez így is van. A háromból két anyag mintegy esszenciája a programnak és kiegészítôinek, az alapinformációk megtalálhatók bennük (bár néha csak hosszas keresés után). Ha az alap dolgokat már tudjuk, akkor a többi a fantáziánkra és kézügyességünkre van bízva. Az alkotók pedig úgy érezhették, erre kár több ezer oldalt pocsékolni leírás formájában. A harmadik kötetecske hivatott bemutatni néhány kezelési fogást, amelyek a program idomítására szolgálnak. A többi a kezelô dolga. Akinek nincs meg a grafikussághoz szükséges hajlama, gépkönyvbôl nem tudja megszerezni azt. Nézzük röviden a program fô szolgáltatásait. Mint a windowsos programok általában, sok, képernyôre nyitható menücskéje és kiválasztó ablaka van. A legfontosabb ablakocskák elfedik a képernyô 1/3-át, így az érdemi munkára a maradék helyen -- kicsit szorongva -- kerülhet sor. Ezen persze segíthet egy hatalmas méretû monitor -- ehhez a feladathoz nem való 14 colos, ám a valóságban csak 13 colos monitor. Igaz, hogy rajzolni a táblán kell, de az elérhetô terület mégis csak a a monitoron maradt kulcslyuk. Érdemes tehát bezárni a sok esetben túl sokat is megengedô ablakocskákat. Túl sok, hiszen a bôség zavarában azt se tudjuk, mit hogyan állítsunk be. Kezdjük a rajzeszközzel. Rajzolni sokmindennel lehet, ezek nagy részét a program szimulálni tudja. Nincs olyan lehetôség, hogy homokba mutatóujjal való rajzolás, de gyanítom, hogy a program jó ismerôje elôbb-utóbb ezt a hatást is elôállítaná kis kéz- és lábtechnikával. A kiválasztó ablakban válogathatunk ceruza, kréta, ecset, szén, vízfesték, pasztellkréta, toll, filctoll és szórópisztoly között. Ezeken kívül rendelkezésünkre áll a radír, a vizes ecset -- mellyel a vizesíthetô felhordott festékeket tudjuk szétmaszatolni --, és az elfolyatás, amikor a festékanyagot, mintha egy rugalmas felület lenne, elhúzhatjuk. Az elôbb felsorolt színezôszerszám kínálat csak a fô fajtákat adja meg. A ""ceruza" például gyûjtôfogalom. Ezen belül többféle ceruzából választhatunk a keménytôl a 2B-n keresztül egészen a puha belûig. A kiválasztott rajzeszköz rajzolásmódját is beállíthatjuk. Itt elôször a hegy karakterét lehet meghatározni, majd a kiválasztott hegynek megfelelô paraméterek beállításával a legváltozatosabb vonalsziluetteket állíthatjuk elô. Az sem közömbös, mire rajzolunk. Ennek megfelelôen különbözô papír karakterek választhatók ki a papírkönyvtárból. Saját papírválasztékot is összeállíthatunk magunknak, melybe összevadásszuk az általunk használt fajtákat, ekkor egyszerûbb és gyorsabb a kiválasztás. Mielôtt nekilátnánk a tényleges mûvészi munkának, az ""ecsetkezelésünket" kell még beállítani: a program segítségével összehangolhatjuk a nyomásérzékeny táblát és a kezünket. A vonalhúzáskori lenyomás és sebesség a két legfontosabb jellemzô. Ezt a gép meg is tudja tanulni az írásmintáink alapján, de a paramétereket közvetlenül is megadhatjuk. Már rajzolgathatunk, bár további finomságokat is állíthatnánk, de türelmünk fogytán, nem szükséges a speciális fedési hatás, mondjuk spongyaszerû fedés. Egy egyszerû vonalra vágyunk. Semmi akadálya. Egy húzás a táblán, és máris megjelenik a képernyôn. A vékonytól a durva vastagig minden elôállhat. És azok az ívek, amelyek csak a táblával jönnek ki a kezünkbôl. Egérrel senki se tudja elkészíteni aláírását, a táblával mintha tollal írna. Lehet élvezkedni. Hamar belejön az ember a táblás rajzolásba, egykettôre érezni lehet a nyomás hatását a képre. Csodálatos együttes. Még nem beszéltem a színek beállításáról. A színábra háromszög alakú, a fekete, fehér és a szín van a háromszög csúcsaiban. A háromszög területérôl bárhonnan vehetjük a színmintát. Arra is van lehetôség, hogy a rajzról vegyük fel a színt, ezzel elkerülhetô az, hogy egy késôbbi javításnál színárnyalatot tévedjünk. A színbeállító ablakban egy kis lapozható színminta tár is található, a különbözô rajzeszközök számára ajánlott alapszínekkel. Az ablak alján pedig a teljes színcsík, amelynek segítségével a háromszögünk színes csúcsának színét jelölhetjük ki. Egy már beszínezett részt tetszôlegesen átszínezhetünk, illetve az alakzat színjellemzôit tetszôlegesen módosíthatjuk egy külön eszköz segítségével. Az, hogy rácsot tehetünk a rajzunkra, részeit kijelölhetjük, másolhatjuk, forgathatjuk, elcsúsztathatjuk, és minden már máshol megszokott mûveletet itt is elvégezhetünk, természetes. A maszkolás már nem ilyen egyértelmûen általános dolog. A rajzunkra tehetünk egy maszkot, segítségével a maszk alól kilátszó részt átszínezhetjük, besatírozhatjuk, vagy ""összefirkálhatjuk". Rajzunk felületét átalakíthatjuk. Az elkészült gyönyörû mûvet áttehetjük katedrál üvegre, vagy más rücskös felületre. Ezzel igen érdekes hatásokat érhetünk el. A rajzot más módon is torzíthatjuk, hullámvonalakkal vagy buborékokkal lehet felismerhetetlenül ""tönkretenni" munkánkat. Másik gyakorta használt effektus a megvilágítás szimulálása. Spotlámpa fényeket helyezhetünk el rajzunkra. Van olyan grafika, amit Corelban készítettek, majd az utómunkálatokat -- köztük a fény-effektek rátételét -- a Fractal Designerrel végezték. Eddig csak bûvészkedtünk, most jön a mágia: a klónkészítés. A másolat nem az eredetivel megegyezô, hanem valamilyen ""szerû". Egy fotóról -- ha bescanneltük programunkba -- csinálhatunk vízfestésszerû vagy olajfestésre emlékeztetô, de akár Van Gogh stílusú ábrát is. A kézikönyvben egy épületrészlet képét kilenc különbözô klónozással mutatják be -- csupán felvillantva a lehetôségeket. A programhoz kaptunk egy X2 nevû kiegészítést. Segítségével ""matricázhatjuk" ábránkat: elôre elkészített képecskéket helyezhetünk rá. Ez persze így nem lenne nagy szám, de e képecskék tetszôleges mértékben lehetnek átlátszóak is, ezzel már igen érdekes hatások csikarhatók ki a rendszerbôl. Az X2 bôvítés a színek területén is hozott bôvítést. A Pantone skálát is használhatjuk ezután a programban. Behoztak egy a rajzfilmkészítést segítô modult, és a táblakezelô részen is javítottak. E kiegészítô program tulajdonképpen az alapprogram upgrade-jét készíti el. @VA tábla@N A Wacom cég négyféle nyomásérzékeny táblát kínál, A5-tôl A2-ig. Mi a forgalmazótól az A4-es méretût kértük el, így ezzel (UD-1212) ismerkedtünk, a többi csak méretben tér el tôle. A ""ceruzát" a tábla fölé közelítve, a program információt kap a helyzetérôl. A kurzor azonnal a pozíciónak megfelelô helyre kerül, amint a ceruza körülbelül fél centire megközelíti a tábla felszínét. A tábla felszíne és a képernyô arányosan egymás megfelelôi, így nem az elmozdulás, hanem a pozíció a lényeges. A ceruzával nem lehet ""rollerozni", ahogy az egérrel tehetjük, ha lusták vagyunk egy képernyônyit tolni. A sarokból-sarokba mozgatás esetén bizony a táblán szintén sarokból-sarokba kell elvinnünk a ceruzát. Igaz, hogy a driver program segítségével egy kisebb területet is kijelölhetünk képernyôterületként, de célszerû a teljes felületet kihasználni. A ceruzán, amely egy passzív áramkört magába rejtô mûanyag rudacska, végén ceruzaformájú kialakítással, találunk egy kis nyomógombot. Ez alapértelmezésben (átállítható) az egér jobb gombjának felel meg -- ez a Windowsban a ritkábban használt gomb. A bal gomb, amely a Windowsban korábban egyeduralkodó volt, a ceruzácska táblára való nyomásával aktivizálható. A ceruzát a táblán, vagy felette vezetve a kurzor mozog, majd a szükséges pillanatban a táblára kell nyomni a ceruzát. Ezt a tábla jobb felsô sarkában eleddig pirosan világító LED zöldre váltása is visszaigazolja. A kettôs kattintást rettentô nehéz elôidézni a cerkával -- legalábbis az egérnél megszokott beállítás esetén --, a nyomáshatár driverbôl való állításával lehet célt érni. A táblához egy szálkeresztes pozícionáló is tartozik, ami megszokott a táblák esetén. Ezzel azonban nem lehet vonalat húzni, csak pontot bevinni. Négy gombja van, ezek a három egérgombnak és a bal gomb dupla lenyomásának felelnek meg alapbeállításban, de a meghajtóprogram segítségével átdefiniálhatjuk ezeket, akár makrók végrehajtását is kezdeményezhetjük. A tábla soros vonalon keresztül kapcsolódik a számítógéphez (PC vagy Mac). Az egér helyére tudjuk egykönnyen installálni, hiszen a tábla mindenben tudja helyettesíteni az egeret. A ceruza használatakor kétgombos egerünk van (nyomás és gomb), a szálkeresztet pedig hasonlóan használhatjuk mint egerünket. A különbség csupán annyi, hogy nem tudunk vele rollerezni, de nem is kell, mert elég helyünk van a táblán, 12x12 col. Talán még egy különbség: nincs vezetéke, tehát nincs mibe belegabalyodnunk. A nyomásérzékelés 120 szintet különböztet meg, de ezt csak az ezt fogadni képes program tudja értékelni, máshol ez kétállapotú jel csupán. A pozícionálás felbontása 1270 vonal/col. @VNyomtató@N Ez a nyomtató önmagában is érdekes, nemcsak így, a rendszer részeként. A színes nyomtató hôátviteli eljárással dolgozik. Ez azt jelenti, hogy egy három (CMY; Cián, Magenta, Yellow) vagy négy (CMYK, az elôzô feketével kibôvítve) színt egymás után tartalmazó fóliáról a nyomtató hôfeje a papírra olvasztja a festéket. A gyakorlatban ez úgy mûködik, hogy a fényes felületû speciális papírt a nyomtató behúzza. A nyomtatandó kép színre bontottan érkezik a masinába, amely a sárga színt kezdi felvinni a papírra. A papír keresztülhalad a nyomtatón, majd az elsô szín nyomása után a gép visszahúzza az alappozícióba. Ezután következik a többi szín egymás után. Azaz a papír háromszor vagy négyszer halad át a gépen, mire elkészül a színes kép. A hônyomtatási technológiából adódóan a színek festékanyagai az adott színezendô ponton összeolvadnak, így jó minôségû színes pont alakul ki. A gyártó szerint 262144 különbözô színt tudnak így elôállítani. A háromszínû üzemmódban mindhárom színbôl keveredik ki a fekete. A fekete sokszor szerepel speciális helyzetben, például keretként, avagy nagy felületben, például szövegeknél. A negyedik színként alkalmazott fekete ezek nyomtatási minôségét hivatott javítani, hiszen egyetlen nyomásból tökéletesebb fekete alakítható ki, mint három szín teljes keverésével. îgy annak, aki sok feketét használ, érdemes a négyszínû szalagot használnia, mert az eredmény szebb lesz. Természetesen a kinyomtatás ideje is növekszik ennek megfelelôen, az árról nem is beszélve. Apropó: ár. A nyomtató ára meglepôen alacsony, de egy nyomat ára még mindig magas, ami 200-250 Forintot jelent. Az is igaz, hogy ezért egy A4 méretû fotóminôségû színes képet kapunk. A nyomtatóval készítettem egy tesztábrát, a szokásos seprûvel és színátmenetekkel, de ezt további színekkel is kiegészítettem. Nagyon szép a nyomat. @KKrizsán György@N @<9407\FRACWAC1.GIF>Az egyes vonaltípusok kipróbálása@N @<9407\FRACWAC2.GIF>Amikor mindent elôveszünk, már nem is tudunk rajzolni.@N @<9407\FRACWAC3.GIF>Egy kompozíció három arca: az alapkép...@N @<9407\FRACWAC4.GIF>... fényeffektussal kiegészítve ...@N @<9407\K2GYGOLD.GIF>... majd felületmódosítással ...@N ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VA tábla mûszaki adatai@N │▒ │ Gyártó: Wacom (USA) │▒ │ Típus: UD-1212 │▒ │ Aktív felület: 304,8*304,8 mm │▒ │ Felbontás: max. 50 vonal/mm │▒ │ (500-508-1000-1016 és 1270 line/inch) │▒ │ Adatbevitel: nyomásérzékeny ""ceruza"; │▒ │ szálkereszt 4 gombbal │▒ │ Nyomásfelbontás: 120 │▒ │ Interface: RS-232C (2400-19200 bps) │▒ │ Meghajtó program: DOS (egér, ADI és AT&T GSL); Windows │▒ │ Méret (szél.*mély.*mag.): 407*417*??? │▒ │ Tömeg: 2,2 kg │▒ │ Tápellátás: 9 V= / 110 mA │▒ │ År: 88|000 Ft │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒ ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VA nyomtató mûszaki adatai@N │▒ │ │▒ │ Gyártó: Fargo (USA) │▒ │ Típus: Primera │▒ │ Technológia: hôátvitel │▒ │ Felbontás: 203 dpi (8 pont/mm) │▒ │ Papírméret: A4 │▒ │ Papírtároló: 50 lapos │▒ │ │▒ │ │▒ │ Színfólia: │▒ │ │▒ │ CMY: 115 nyomathoz │▒ │ CMYK: 80 nyomathoz │▒ │ Fekete: 400 nyomathoz │▒ │ Interface: Centronics │▒ │ Meghajtóprogram: Windows 3.1 alatt │▒ │ Méret (szél.*mély.*mag.): 350*260*147 mm │▒ │ Tömeg: 6,8 kg │▒ │ År: 170|000 Ft │▒ │ │▒ │ │▒ │ Fractal Design Painter 2.0 │▒ │ Åra: 44|900 Ft │▒ │ Fractal Design Painter X2 (kiegészítés) │▒ │ Åra: 19|800 Ft │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒